Ez egy hosszú túrának ígérkezik. Nem csak azért, mert sokat kell utazni, hanem azért is, mert látnivalókban nagyon gazdag a terület. Ha szeretnénk mindent megnézni, egy hét kellene rá. Akár ez is kivitelezhető, vagy ha szűkösebb időkeret áll rendelkezésre, szabadon válogathatunk a programok között. Utunk során megnézzük Világörökség listás ezeréves Pannonhalmi Apátságot és a Fertő-tájat, neves és szép nyugati városainkat, a Fertődi Kastélyt, kicsit kalandozunk kultúrtörténeti értékeink között, és sétálunk a Himalája virágerdejében is.
Első nap
Vértesszőlős
A Nyugatra vezető utunkon kiváló pihenőhelyet biztosít az Őstelep. Itt találták meg egy Homo erectus csontjait, és kb. 350.000 éves használati tárgyait. A világhírű, kivételesen jól konzerválódott leletek szerint a tüzet is ismerte távoli elődünk. Ő az iskolából ismert Samu.
Tata
Vértesszőlőstől mindössze néhány km-re egészen más típusú látnivalókat tartogat újabb állomásunk. A Tatai Öreg Tó különleges jelenség. Hazánk egyik legrégibb mesterséges tava, a honfoglalás előtti időkből származik. A település központjában álló vár mellett terül el, annak védelmét szolgálta egykoron. Amellett, hogy kellemes kikapcsolódást biztosít a helyieknek, Európa egyetlen olyan városi tava, amely nagyszámú madárseregnek nyújt téli menedéket.
A vár a XIV. század óta magasodik a város fölé. Termeiben múzeum működik, melyekben a római kortól kezdődően régészeti, helytörténeti, tudományos és néprajzi gyűjtemények láthatók. Ha ezek nem is kötik le figyelmünket, az épület miatt már érdemes bemenni.
Pannonhalma
A Bencés Főapátság és természeti környezete 1996-ban kapta meg Világörökség címét Kulturális kategóriában.
A szerzetesek által több mint 1.000 éve fenntartott monostor harmonikus egységben van a környező tájjal. A rend hatalmas történelmi jelentőségű, a középkorban nagy szerepe volt a kereszténység terjesztésében. Az apátság az alapító Géza fejedelem célja szerint vallási-oktatási-kulturális központtá vált, és töretlenül őrzi státuszát. A ma is látható épületegyüttese levéltárat, lakó- és tanulószobákat, gyűjteményeket, élő tereket tartalmaz, de kapcsolódik hozzá gyógynövény kert, arborétum, csokiműhely, és borászat is. Könyvtárában a 300.000 kötet mellett megtalálható a magyarság legősibb írásos emléke is, 1055-ből.
Második nap
Győr
Római nevén Arrabona a Kisalföld fővárosa, a Mosoni-Duna, a Rába és a Rábca találkozásánál fekszik. A történelmi idők óta folyamatosan lakott területe számos látnivalóval hívogat.
A városháza, a barokk főtér, a Jedlik-csobogó, a vastuskós ház, az Esterházy-palota mind egy-egy történetet rejt. A székesegyházat Szent István királyunk alapította. A templomot többször újjá kellett építeni a történelem viharai miatt. A II. János Pál pápa által bazilika rangra emelt székesegyházban őrizik nagy ereklyénket, a Szent László hermát. A püspöki vár az egyház ezeréves székhelye, a város legrégibb épülete. A XIII. századi lakótornyából szép kilátás nyílik a városra. Az ódon utcákon sétálva érdemes a homlokzatokat, házakat nézegetni, és a városkép egységét, patináját megcsodálni. Akik aktívabb kikapcsolódásra vágynak, keressék fel a Mobilis Interaktív Kiállítási Központot, amely egy olyan tudományos játszóház, ahol több mint 70 játék, kísérlet, eszköz próbálható ki.
Mosonmagyaróvár
A nap második felét kenuázással töltjük a Szigetközben. Vízre szállás előtt még meglátogatunk egy bemutató központot, ahol hatalmas, terepasztal-szerű vízügyi maketten a valós áramlatokat szimulálják, mederszakaszokat építenek meg a szakemberek. Kis kiállításon a terület élővilágát is bemutatják. A kenuzás során szakvezetőnktől hallhatunk a Duna korábbi életéről, amikor még vízben bővelkedve sok-sok ágra szakadva kereste az utat, miközben szigeteket épített, majd nagyobb áradások alkalmával azokat el is hordta. Szó esik még az óriás viza fogásokról, az ártéri erdők vadvilágáról és a hódokról. Láthatunk kormoránokat, gémeket és a fenséges folyót, amint vízén tükröződik a fölé boruló fák koronája. Ez a néhány óra nagyon szép látványt nyújt, és meglehetősen gazdag ismeretanyaggal bővül tudásunk tárháza.
Az este folyamán rövid buszozással elmehetünk egy olyan helyre, ahol a folyón több hódvár is található. Ha ide kiülünk szürkületkor, és teljesen csendben tudunk maradni, élőben láthatunk hódokat, amint néhány méterre tőlünk úsznak. Ez keveseknek adatik meg.
A Mosoni-Duna és a Lajta összefolyásánál fekvő városról azért érdemes tudni, hogy már a római korban lakott volt. Vára a XIII. század óta vigyázza a polgárokat, egyetemén pedig majdnem 200 éve oktatják a mezőgazdaság tudományát. A hangulatos belváros utcáin szép sétát tehetünk.
Harmadik nap
Sopron
A „Leghűségesebb Város”. Római nevén Scarbantia, területén már az őskorban is éltek. A középkorban koronázási város lett, és jelentősége országos szintűvé vált. Ma műemlékekben az egyik leggazdagabb városunk, hangulata magával ragadó. Érdemes egy nagy sétát tenni, és a számos híres épület közül néhányat felkeresni. A Cézár-házban a XVII. században országgyűlést tartottak, Liszt Ferenc 9 évesen a Régi Kaszinóban, később a Bezerédj palotában adott koncertet, a Fabricius-ház római fürdő maradványait rejti, a Gambrinus-ház, mely a XV. századig városházként funkcionált, mintha egy kosztümös film díszleteként maradt volna itt, a palotaszerű barokk Storno-házban pedig a XV. században Mátyás király is megszállt Bécs ostromának idején. Fellelhetőek módos gazdák lakóházai, római romkert, a vármegye háza, vagy a város jelképének számító Tűztorony, melynek körteraszáról akár az Alpokig is ellátni. A város zsúfolásig van gyönyörű és beszédes épületekkel.
Fertőrákos
A győri püspökség nyári rezidenciáját találjuk itt, melyet barokk stílusban a XVII. században kezdtek építeni. A másik jelentős látványosság a településen a kőfejtő. A kb. 15 millió éve kialakult mészkőben tengeri élőlények (csigák, kagylók, korallok, foraminiferák, kagylósrákok) maradványai fedezhetők fel. Az üledék szilárdsága, faraghatósága miatt kiváló építőanyagnak bizonyult már a római kortól. Sopron és Bécs középületeihez is szállítottak innen alapanyagot. Vastagsága több mint 3 emelet magas, benne a bányászat hatalmas termeket hagyott maga után, melyek ma koncertek, előadások helyszínéül szolgálnak.
Negyedik nap
Fertő-Hanság Nemzeti Park
A délutánt a Fertő-tó környékén töltjük, a Világörökség részeként nyilvántartott Fertő / Neusiedlersee kultúrtájon. A nemzeti parkot 1994-ben Ausztriával közösen hozta létre hazánk. A Fertő-tó kisebb része található magyar oldalon, de nem csak a sekély víz, hanem a partjai mentén húzódó, széles nádas, a körülötte található szikes rétek, mocsarak, láprétek is értékes élővilágot rejtenek. Egyes részei a Ramsari Egyezmény, mások Világörökség lista tagjai. Nagyon változatos a gerinctelen- és halfaunája, és a vízhez kötődő, több tízezres csapatokban vonuló madárfajok sora. A lápok, mocsarak számos növény- és állatritkaságnak adnak otthont, többek között a rákosi viperának, és reliktum endemikus harasztoknak is. Gyalogosan több tájegységet is felkeresünk, de evezésre is módunk adódik. Kenuval vagy sétahajóval a Fertő-tavon is kirándulhatunk, majd ellátogathatunk a Hanságba, ahol kultúrtörténeti érdekességek mellett csodás természeti látványban is részünk lehet.
A természetjárás után busszal – átkelve Ausztriába – megkerüljük a Fertő-tavat, megnézzük az osztrák névadó Neusiedl am See települését, a határ túloldalán elterülő védett területeket, és természetesen a nagy vízfelületet, melynek déli csücske ér át hozzánk.
Fertőd
Az Esterházy-kastélyt 1720-ban kezdte építtetni Esterházy József herceg. Korában Európa-szerte híres volt kulturális életéről, színházáról. Pompáját jelzi, hogy „magyar Versailles”-nak hívták az épületegyüttest és környezetét.
Nagycenk
A falu a Széchenyi család uradalmi központja volt generációkon át. A klasszicista kastélyban emlékmúzeumunk működik. Az épület előtt mesés franciakert látható.
Ötödik nap
Kőszeg
Mai területe már a kőkor óta lakott volt. Később hadászati szempontból vált fontossá, jelentősége a XII-XIII. századtól töretlen, ekkortól jegyzik a város nevét is. Egyik kiemelkedő esemény a történetében, amikor a török hódoltság idején, a Bécs felé vonuló Szulejmán szultán vezette seregek ostromát hetekig sikerült visszaverni a várvédőknek, élükön Jurisics Miklóssal. A kapitányról elnevezett erődítmény szép állapotban várja a látogatókat. A belvárosi, ugyancsak Jurisics nevét viselő tér mintha egy képeskönyvből lépett volna ki, olyan meseszerűen szép, a Hősök kapujával, a Mária-szoborral és a környező házakkal. Érdemes még felkeresni a városházát, a városkutat, a Lábasházat és az Öregtornyot, de valójában szinte minden belvárosi házat érdemes megtekinteni, és a történetét feleleveníteni.
Szombathely
Római nevén Savaria az egyik legrégibb városunk, mely a Kisalföld és az Alpokalja találkozásánál fekszik. A Pannónián átvezető Borostyánút egyik állmása volt. (Ez megér egy külön mesét, a Balti-tengertől hogyan szállították a Földközi-tengerig a kincset, milyen utakat építettek, azokat hogyan burkolták, és milyen pontosak voltak.)
Városi sétánk alkalmával felkereshetjük az ókorban itt született Szent Mártonról elnevezett bemutatóközpontot, az interaktív, azaz kézzel fogható eszközöket is felvonultató Történelmi Témaparkot, ahol a régi korok épületei mellett láthatunk aktív műhelyeket is, kipróbálhatjuk a kézifegyvereket, vagy akár egy Archimedes-i csigasort. A múltban még távolabb utazva egy egyiptomi Ízisz templomot is találunk, melynek építőköveit a XX. században találták meg. A Székesegyház, a Püspöki Palota, és az Egyházmegyei Kollégium magával ragadó épületegyüttest alkot, kész művészettörténeti tanulmány végignézni őket. A templom hazánk harmadik legnagyobbja, benne őrzik Szent Márton hermáját. Ahol azonban ki tud teljesedni a szép házak iránt tanúsított érdeklődésünk, az a Fő tér. Csodásan felújított épületek, barokk és eklektikus, XVII-XVIII. századi polgári házak sorakoznak a rendezett területen. A hagyomány szerint évszázadokkal ezelőtt is már itt tartották a vásárokat, méghozzá szombatonként, innen a város neve. A tér egyik épületének üvegpadlóján keresztül pedig megpillanthatjuk a Savarián átfutó borostyánút egyik útkereszteződését, az útjelző kőépítményével.
A város szélén találjuk a Vasi Skanzent. Eredeti épületeket szállítottak ide a környékről, reprezentálva a népi építészet sokféleségét. Utcasorban láthatunk többféle paraszti portát, berendezett lakóépülettel, gazdasági udvarral, melléképületekkel, továbbá pincéket, ősi típusú füstöskonyhás házakat, fa haranglábat és a dombon őrségi szeres szerkezetet mutató, szórvány települést is.
Ják
A Szent György Apátsági templomot és bencés kolostort a XIII. század elején alapították. A román stílusú építészet tankönyvi példaként említett hazai gyöngyszeme. Művészi kivitelezése, környezetével harmonizáló elhelyezkedése még értékesebbé teszik középkori monostoraink legépebben fennmaradt darabját. Befelé mélyülő, lépcsőzetes bejáratát mindenki ismeri képekről, itt a lehetőség a valóságban is megcsodálni. Vele szemben a középkori Szent Jakab-kápolna emelkedik szerényen.
Jeli Arborétum
A hazafelé vezető úton mindenképpen érdemes betérni a Jeli arborétumba, tavasszal, rododendron virágzás idején. A himalájai cserjék ezer színben pompáznak, olyan virágözön szegélyezi az ösvényeket, ami párját ritkítja.
