Magyarországon 10 nemzeti park van. Tájaink mozaikosak, változatosak, így az élővilág is kiemelkedően diverz. Hazánk minden égtáj felől „ütközési terület”, azaz itt találkozik több éghajlati elterjedési zóna határa, speciális keverékét adva távoli élőhelyek lakóinak. Különleges és ritka fajok, élőhelyek, geológiai és paleontológiai lelőhelyek, Világörökség listás cseppköves barlangrendszer találhatók egymáshoz viszonylag közel. Adottságaink egyedi lehetőségeket kínálnak: keleti elhelyezkedésünk miatt sztyeppre emlékeztető alföldi táj; a Kárpátok és Alpok hegyei között hazánk medence-jellege miatt gazdag vízivilág; tavaink, folyóink, holtágaink, mocsaraink révén gazdag madárvilág; ősi élőhely-maradványokban pedig ritka fajok fedezhető fel.
Megfigyelhetünk eredeti élőhelyükön hódokat, több sasfaj egyedeit, itt található Európa legnagyobb kékvércse állománya valamint egyik legjelentősebb túzok populációja, folyóink galériaerdeiben fekete gólya költ, és alkalmanként batla is lencsevégre kapható. De él itt vipera, szalamandra, Vörös Könyves növények és állatok sokasága.
Évszaktól függően tudunk egy-egy érdekességet megtekinteni. Például tavasszal a túzokok násztáncát, költöző madarak széles palettáját, ősszel a darvak százezer egyedet számláló csapatát, vagy a gímszarvas bőgését. Érdekes bemutatóhelyeink között található egy vulkáni kráter megkövült magmacsatornája oszlopos kiválású bazalt toronnyal, utóvulkáni tevékenység nyomait őrző gejzírit kúpok, és Európa legnagyobb édesvízi akváriuma, ahol óriási halakat, vidrákat, teknősöket láthatunk. A természet csodáihoz közel kerülhetünk gyalogosan, de több kenutúrára is alkalmunk nyílik. A területek között utazva betekintést nyerhetünk a népi építészet rejtelmeibe, és ínycsiklandó vidéki ízeket fedezhetünk fel egy-egy falusi csárdában.
Ajánlunk néhány programot, de természetesen a rendelkezésre álló (idő, pénz) kereteknek megfelelően szabadon változtathatunk rajtuk. Érdemes figyelembe venni az évszakos aktualitásokat, így különleges élményekre lehet szert tenni.
Egy- vagy többnaposak
Hortobágyi Nemzeti Park
- Puszta
- Halastavak
- Tavaszi madárvonulás
- Daruhúzás
- Kárpáti sáfrány virágzás
- Tiszavirágzás
- Földikutya rezervátum
- Tisza ártér
- Erdőspuszta
- Tisza-tavi evezés
- Bátorligeti ősláp
Bükki Nemzeti Park
- Gyalogtúrák
- Ősember barlangok
- Szarvasbőgés
Aggteleki Nemzeti Park
- Barlangok
- Tanösvények
- Tőzegláp
- Bodrog ártér
Körös-Maros Nemzeti Park
- Túzokdürgés
- Halastavak madárvilága
Kiskunsági Nemzeti Park
Duna-Dráva Nemzeti Park
- Szarvasbőgés Gemencen
- Tanösvények
- Evezés a Dráva holtágain
Duna-Ipoly Nemzeti Park
- Barlangok
- Tanösvények
- Gyalogtúrák
Balaton-felvidéki Nemzeti Park
- Kis-Balaton
- Tapolcai-medence: tanúhegyek
- Káli-medence: Hegyestű bemutatóhely, kőtengerek
- Tihanyi-félsziget
- Pécselyi-medence: gyalogtúrák
Fertő-Hanság Nemzeti Park
- Fertő-tó kenuzás
- Hanság, Nyirkai-Hany
Őrségi Nemzeti Park
- Szerek
- Népi építészet
- Vendvidék
- Hármas határ
- Erdei és patak menti tanösvények
- Nagyvadak megfigyelése
A Hortobágyi Nemzeti Park (1973.)
hazánk első és legnagyobb nemzeti parkja. 1999. óta az UNESCO Világörökségének része. Egyes területei a Ramsari Egyezmény, mások a Natura 2000 hálózat tagjai. Egyik legnagyobb tájképi értéke a magyar puszta, az óriási kiterjedésű, végeláthatatlan síkság, ahol évezredek óta menedéket talál a ritka madarak, növények sokasága. Európa legnagyobb kékvércse-, és egyik legnagyobb kanalasgém állománya is itt fészkel, de költenek sasok, ölyvek, sólymok is. Kiemelkedő a vizes élőhelyekhez kötődő gázlómadarak, ludak, récék, parti madarak fajgazdagsága. A hazánkban megfigyelt 380 madárfajból 325 igazoltan előfordult már a Hortobágyon. A terület meghatározó eleme a szikes talaj, amely önmagában is látványos formákat alkot, és speciális élővilágot tart fenn. A tájegység szerves részét képezik a nagytestű, legelő háziállatok, amelyek segítenek ezt az egyedülálló közösséget fenntartani, megőrizni a számos védett, ritka faj populációit. Az egyik leghíresebb látványossága, mikor ősszel a Skandináviából Afrikába költöző darvak százezer egyedet számláló csapatban lepik el az éjszakázó tavakat. Naplementekor egy ilyen madártömeget megfigyelni felejthetetlen élmény.

A Körös-Maros Nemzeti Park (1997.) számos értéke közül kiemelkedő Európa legnagyobb röpképes madara, a túzok nagyobb számú jelenléte, és megfigyelésére alkalmas területek előfordulása. A kakasok impozáns méretekkel rendelkeznek, akár 1 m magasak, és 18 kg-osak is lehetnek. Jellegzetes násztáncuk nagyon látványos, de csak rövid időszakban, és naponta is csak megfelelő időjárási viszonyok között látható – tisztes távolból, távcsővel. A nemzeti park természetesen magába foglal más értékeket is, többek között vidráknak otthont adó vizes élőhelyeket, arborétumokat is.
A Fertő-Hanság Nemzeti Parkot 1994-ben
Ausztriával közösen hozta létre hazánk. A Fertő-tó kisebb része található magyar oldalon, de nem csak a sekély víz, hanem a partjai mentén húzódó, széles nádas, a körülötte található szikes rétek, mocsarak, láprétek is értékes élővilágot rejtenek. Egyes részei a Ramsari Egyezmény, mások Világörökség lista tagjai. Nagyon változatos a gerinctelen faunája (pl. szitakötők), a halfaunája, és a vízhez kötődő, több tízezres csapatokban vonuló madárfajok sora. A lápok, mocsarak számos növény- és állatritkaságnak adnak otthont, többek között a rákosi viperának, és reliktum endemikus harasztoknak is. Gyalogosan több tájegységet is felkeresünk, de evezésre is módunk adódik. Kenuval magán a Fertő-tavon is kirándulhatunk, de a közeli Duna élő- és holtágain is fel tudunk fedezni gyönyörű helyeket. Sőt, akár hódokkal is találkozhatunk utóbbi területen. Párját ritkítja az élmény, mikor az esti szürkületben hódok úszkálnak előttünk.
Magyarország közepén, a Duna és Tisza közötti síkságon elterülő Kiskunsági Nemzeti Parkot 1975-ben alapították. A táj kialakulását e két folyó határozta meg, hordalékukkal töltötték fel az egykori árterültet. Ennek köszönhető a homokbuckák jelenléte is, melyek igazán különleges látképet nyújtanak az Alföldön. A szél irányának megfelelően helyezkednek el, némelyikük mai napig vándorol, bár a többségüket megkötötték a száraz, nehéz körülményekhez alkalmazkodott növények. Többnyire azonban a teljesen lapos síkság a meghatározó, szikes foltokkal, sótűrő növényekkel, kisebb tavakkal tarkítva. Kiemelkedő a szikes tavak jelentősége, melyek magas sótartalmuk miatt speciális élővilággal rendelkeznek. A vizek közelében parti- és gázló madarak figyelhetők meg nagy fajgazdagságban.
Az 1997-ben alapított Duna-Ipoly Nemzeti Park
magában foglalja a Budapesttől Északra fekvő Dunántúli-középhegység és a Dunakanyar egy részét, tehát a korábbiaktól eltérően a hegyvidéki táj uralkodó területén. Élővilága igen változatos, hiszen itt találkozik a szubmediterrán és a kontinentális klíma, melyek átmeneti jellege számos élőlénynek biztosít kedvező feltételeket. A védett és fokozottan védett fajok száma több mint 700. Kiváló adottságait az ember is kihasználta, a kőkor óta lakott a vidéke. Értékeit tanösvényeken sétálva fedezhetjük fel.
Az Aggteleki Nemzeti Park (1985.) különlegessége, hogy nem elsősorban az élővilága, hanem a földtani természeti értékei, a felszíni formák és a barlangok miatt hozták létre. A karsztosodás jelenségének világszerte egyik legjobban dokumentált előfordulása látható itt, emiatt a Világörökség része. Lehetőség van az egyik legnagyobb barlang felfedezésére, melynek során részben kiépített úton, különleges felszerelés és képzettség igénye nélkül tudunk több km-en keresztül a föld alatt sétálni. Közben gigantikus cseppkő oszlopokat, vékony, redőzött, fátyolszerű zászló cseppköveket, szívószálra emlékeztető szalma cseppköveket, édesvízi mészkiválással elgátolt kis medencét, barlangi életmódhoz alkalmazkodott vak, pigmenthiányos állatokat is láthatunk. Több mint ötszáz barlanglakó és barlangkedvelő állatfajt találhatunk a járatokban. A 28 európai denevérfaj közül huszonegy előfordul, ebből kettő Vörös Könyves, azaz szerepel a veszélyeztetett fajok listáján. A terület egyediségét mutatja az is, hogy a hegyek között jégkorszaki reliktum növények élnek egy tőzeglápon, és a felszínt karsztos formák tarkítják.
A nemzeti parkhoz tartozik a Bodrog folyó árterülete, ahol tavasszal néhány hétig lehetőség van evezésre. A tavaszi hóolvadás után a környező hegyekből lezúduló vizet engedik be az ártérre, amely olyan, mint egy óriási tó. Vízi madarak sokasága, virágzó növények, elárasztott rétek, vízben álló fák között lehet kenuzni.
A Duna-Dráva Nemzeti Park (1996.)
területe, ahogy a nevéből is kitűnik, a két nagy folyam hatása alatt áll. Azok mindenkori vízhozama, vízállása nagymértékben meghatározza a táj aktuális arculatát, az élőhelyek minőségét, ezáltal az élőközösségek összetételét. A vízjárta mélyedések, holtágak, alacsonyan fekvő erdők sok esetben az ember számára járhatatlanok, ezzel kedvező körülményeket nyújtva a vadaknak. Ezt erősíti, hogy a nemzeti park déli részén, lévén határsáv, régóta nincs jelentős emberi jelenlét. Emiatt az igen ritka, félénk fekete gólya nagy számban költ itt, de gyakori madárnak mondható a barna kánya is, és réti sasok is élnek az öreg, nagy fákon. Turisztikai szempontból leglátványosabb az őszi szarvasbőgés, melynek során a bikák öblös hangon hirdetik jelenlétüket, és agancsukat összeakasztva küzdenek a tehenek háreméért. Egy párás, naplementét követő, langyos estén egy tisztáson megfigyelni ezeket a nemes állatokat életre szóló élmény. Kalandvágyunkat csillapíthatjuk, ha kenuval vízre szállunk, és a sok holtág közül az egyiken evezünk, onnan szemlélve a burjánzó partmenti vegetációt.
Az Őrségi Nemzeti Park (2002.) hegyes-dombos vidéke nevét az „őrállók földjéről”, azaz a nyugati határt vigyázó lakosságról kapta. A térképre tekintve már láthatjuk, hogy az Alpok lábánál, annak szélén sorakozó kisebb hegyekből áll. Ebből fakadóan jellege hazánkban egyedülálló. Máshol nem jellemző flóra- és faunaelemek találhatók itt, mint pl. az alpesi gőte. Tisztavizű patakjaiban tegzesek, rákok élnek, csapadékkal bőven öntözött üde rétjein pedig orchideák is nőnek. Dús erdeiben jelentős a nagyvad állomány, őszi estéken szarvasbőgést hallgathatunk, de vaddisznókat is láthatunk vonulni. A táj egyik különlegessége az ember és a természet harmonikus együttélése. Az ősi építési, gazdálkodási mód tette lehetővé évszázadokon keresztül a kiegyensúlyozott értékmegőrzést. Kirándulásunk során megtekintünk egy néhány házból álló, tájegységre jellemző települést, annak épületeit, berendezési tárgyait. És meg kell említeni a messze földön híres őrségi ételeket, melyek kényeztetik a testet, lelket.
A Bükki Nemzeti Park (1977.)
nagyobb része a Bükk-hegységben terül el. Az egymás mellett sorakozó csúcsokról nagyon szép kilátás nyílik az erdővel borított hegyoldalakra, fennsíkokra. Minden évszakban nagyon látványos a táj. A védett területek sokfélék. Van, ahol riolittufa kúpokat mutat be a tanösvény, máshol őserdő jelleggel hagyják a természetet megújulni (nincs erdészeti beavatkozás), és van, ahol 20 millió éve élt cápák, krokodilok, korallok, azaz tropikus tengeri élőlények maradványait, valamint megkövesedett fák törzsét láthatjuk egy ősmaradvány bemutatóhelyen. A hegyek nagyvadban gazdagok, ősszel pazar élmény szarvasbőgést hallgatni. A turistautak változatosak, nagyon szép tájak bejárását teszik lehetővé. A nemzeti parkban számos kiépítetlen barlang is található, melyek többnyire csak felszereléssel, vezetővel látogathatók.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park (1997.) területének jellegéből adódóan az egyik legváltozatosabb nemzeti parkunk. A Balaton (Közép-Európa legnagyobb tava) és hegyvidéki környezete tartozik ide. Vannak Európa Diplomás és Ramsari területei, de rendelkezik Geoparkkal is. Az érdekes látnivalók felkereséséhez napok kellenének. Találunk a Tihanyi-félszigeten gejzírit kúpokat, melyek utóvulkáni aktivitásról árulkodnak, bazalt kőzsákokat, és besétálhatunk egy valaha volt vulkán közepébe, a megszilárdult, szabályos hatszög kiválású lávakötegek mellé az egykori kráterbe. Az emberi jelenlét harmonikusan illeszkedik a tájba. Ízléses kis falvak, gazdaságok sorakoznak az út mellett, és levendula mezőket is láthatunk. Híres a táj borairól, amit a vulkanikus alapkőzetnek és mediterrán klímájának köszönhet. Kiemelkedő terület a Kis-Balaton, egy mocsaras, nádas rezervátum, amely a madarak Paradicsoma. Kirándulásunk alkalmával számos geológiai és biológiai ismerettel gazdagodhatunk.