Túránkkal a történelmi városok előtt hajtunk fejet. Ha mesélni tudnának, lélegzetvisszafojtva hallgatnánk az évszázadokat átölelő történeteket.
Első nap
Kőszeg
Mai területe már a kőkor óta lakott volt. Később hadászati szempontból vált fontossá, jelentősége a XII-XIII. századtól töretlen, ekkortól jegyzik a város nevét is. Egyik kiemelkedő esemény a történetében, amikor a török hódoltság idején, a Bécs felé vonuló Szulejmán szultán vezette seregek ostromát hetekig sikerült visszaverni a várvédőknek, élükön Jurisics Miklóssal. A kapitányról elnevezett erődítmény szép állapotban várja a látogatókat. A belvárosi, ugyancsak Jurisics nevét viselő tér mintha egy képeskönyvből lépett volna ki, olyan meseszerűen szép, a Hősök kapujával, a Mária-szoborral és a környező házakkal. Érdemes még felkeresni a városházát, a városkutat, a Lábasházat és az Öregtornyot, de valójában szinte minden belvárosi házat érdemes megtekinteni, és a történetét feleleveníteni.
Szombathely
Római nevén Savaria az egyik legrégibb városunk, mely a Kisalföld és az Alpokalja találkozásánál fekszik. A Pannónián átvezető Borostyánút egyik állmása volt. (Ez megér egy külön mesét, a Balti-tengertől hogyan szállították a Földközi-tengerig a kincset, milyen utakat építettek, azokat hogyan burkolták, és milyen pontosak voltak.)
Városi sétánk alkalmával felkereshetjük az ókorban itt született Szent Mártonról elnevezett bemutatóközpontot, az interaktív, azaz kézzel fogható eszközöket is felvonultató Történelmi Témaparkot, ahol a régi korok épületei mellett láthatunk aktív műhelyeket is, kipróbálhatjuk a kézifegyvereket, vagy akár egy Archimedes-i csigasort. A múltban még távolabb utazva egy egyiptomi Ízisz templomot is találunk, melynek építőköveit a XX. században találták meg. A Székesegyház, a Püspöki Palota, és az Egyházmegyei Kollégium magával ragadó épületegyüttest alkot, kész művészettörténeti tanulmány végignézni őket. A templom hazánk harmadik legnagyobbja, benne őrzik Szent Márton hermáját. Ahol azonban ki tud teljesedni a szép házak iránt tanúsított érdeklődésünk, az a Fő tér. Csodásan felújított épületek, barokk és eklektikus, XVII-XVIII. századi polgári házak sorakoznak a rendezett területen. A hagyomány szerint évszázadokkal ezelőtt is már itt tartották a vásárokat, méghozzá szombatonként, innen a város neve. A tér egyik épületének üvegpadlóján keresztül pedig megpillanthatjuk a Savarián átfutó borostyánút egyik útkereszteződését, az útjelző kőépítményével.
A város szélén találjuk a Vasi Skanzent. Eredeti épületeket szállítottak ide a környékről, reprezentálva a népi építészet sokféleségét. Utcasorban láthatunk többféle paraszti portát, berendezett lakóépülettel, gazdasági udvarral, melléképületekkel, továbbá pincéket, ősi típusú füstöskonyhás házakat, fa haranglábat és a dombon őrségi szeres szerkezetet mutató, szórvány települést is.
Második nap
Ják
A Szent György Apátsági templomot és bencés kolostort a XIII. század elején alapították. A román stílusú építészet tankönyvi példaként említett hazai gyöngyszeme. Művészi kivitelezése, környezetével harmonizáló elhelyezkedése még értékesebbé teszik középkori monostoraink legépebben fennmaradt darabját. Befelé mélyülő, lépcsőzetes bejáratát mindenki ismeri képekről, itt a lehetőség a valóságban is megcsodálni. Vele szemben a középkori Szent Jakab-kápolna emelkedik szerényen.
Jeli Arborétum
A hazafelé vezető úton mindenképpen érdemes betérni a Jeli arborétumba, tavasszal, rododendron virágzás idején. A himalájai cserjék ezer színben pompáznak, olyan virágözön szegélyezi az ösvényeket, ami párját ritkítja.
